Az alapítvány olyan emberek közössége, akiket a félelem, a fájdalom és szenvedés „hozott össze”. Örömmel tölt el, hogy tudunk mégis mosolyogva egymás szemébe nézni. Mára, ugyanis, érett, jól működő szervezetként küzdhetünk gyermekeink életéért, egészségéért, boldogságáért. Sz. Jutka

Az alapítvány lányunknak és nekem mindenféle szempontból egy kapaszkodó. Ez az egyedüli hely, ahová a munkám mellett eljárok. A kikapcsolódás egyik formája. Azt pedig, hogy a gyermekem egyáltalán hozzájut valamihez, ennek a közösségnek köszönhetjük : így voltunk nyaralni, kirándulni, lovagolni … Lilla anyukája

Vidéken, egy kis faluban élünk két gyermekünkkel. Több, mint két éve szembesültünk kisfiúnk szörnyű betegségével, amit nagyon nehezen tudtunk feldolgozni. Szerettem volna hasonló sorsú, fájdalmamat átérző emberekkel találkozni és beszélgetni. Szerencsére sikerült rátalálnom az „Egeria” alapítványra, ahol nagyon kedves, közvetlen, megértő és barátságos embereket ismertem meg. Gyermekeim maradandó élményeket merítenek a különböző programokból, kirándulásokból, melyeket velük együtt mi is felhőtlenül élvezünk. A gyermekek gondtalan vidámsága, jókedve erőt és reményt ad, és ezáltal lelkileg is sokkal-sokkal erősebbé válunk. Patrik édesanyja

A nehezen visszaszerzett egészség megőrzése érdekében igen fontos, hogy minőségi táplálékkiegészítőkkel segítsük gyermekünk szervezetét. Nagyon sokat jelent, hogy ezt az alapítvány nekünk folyamatosan biztosítja. V.-né

Nekem az alapítvány a családot jelenti, a legtöbbet, amit kaphatok : szeretetet, összefogást és segítséget. Ez a lényeg, ez jön innen, a szívemből. B.B.-né, 3 gyermekét egyedül nevelő édesanya

Az alapítványtól sok-sok erőt kapunk a mindennapjainkhoz : eleinte „csak” sorstársakat adott nekünk, később azonban csodálatos barátokat is, akikkel együtt könnyebb elfogadnunk mindazt, ami velünk történt. Boglárka szülei

Nagyon jó, hogy az alapítvány Eger vonzáskörzetéhez tartozó falvakban élő családokat is felöleli. Így a különböző rendezvényeken nekünk is alkalmunk nyílik a többi családhoz közelebb kerülni és a tapasztalatokat megosztani. Jó érzés sorstársakkal farsangolni, nyársalni, kirándulni, … együtt lenni. K.-né Sz. M.

Az alapítvány egy meghitt társaság volt már akkor is, mikor kisfiúnk a kemoterápia miatt nem járhatott oviba. Örültünk, hogy van egy hely, ahol ő is pajtásokra talált. Nekünk, szülőknek is mindenféle szempontból támaszt, sorstársi segítségnyújtást, együttérzést valamint kikapcsolódást és feltöltődést jelent. Gabika szülei

Kincsőnek az orvostudomány nem ad esélyt a gyógyulásra. Ezért minden erőnket a romboló folyamat lassítására, a további szövődmények és lelki sérülések megelőzésére összpontosítjuk. Azért küzdünk, hogy boldog legyen amennyire és ameddig csak lehet. Ebben van nagy segítségünkre az alapítvány. Együtt könnyebb ! S.H. és L.A.

Az ember úgy enyhíthet igazán a saját fájdalmán, ha osztozik mások fájdalmában. A körülöttem lévő sorsok türelemre tanítanak, reményt és példát adnak. Úgy érzem, az alapítványi beszélgetések és közös programok lélekben mindig megerősítenek. Mácz István soraival: „A lelkierő tesz képessé a fájdalmat elviselni, a gondot összeroppanás nélkül hordozni, a reménytelen ellenére remélni ! … Mindenki nagyra született és ehhez a nagysághoz szunnyad benne az erő. A rászabott, a pont neki való nagyság megítéléséhez rendelkezik a szükséges erővel. Nem kevesebbel és nem többel.” F.M.